2013. január 18., péntek

Kriptidekről

Bemásolok ide 1 tanulságos mondatott:
,,A szerzőt a 90-es évek végén már komolyan foglalkoztatta, hogy a mai Magyarország területéről miért nem kerültek elő dinoszauruszok és más őshüllők csontjai. "Azt gondoltam, talán azért, mert senki sem kereste őket igazán. Hamarosan beigazolódott, hogy ez valóban így van." meg még a csillagászatnál is az van hogy nem is kutaták igazán mert unalmas téma volt és aki mást mondott az meg eretnek,hülye,csaló szerintük ennyit az egészről...

Ha mesebeli lényekre gondolunk, manapság a Loch Ness-i szörny és a jeti jut eszünkbe, de volt idő, amikor például a kacsacsőrű emlős létezésében sem hittek.

Az ilyen mesebeli, mitológia vagy szóbeszéd által leírt lényekkel, melyeknek létezése kérdéses vagy nem bizonyítható, a kriptozoológia tudománya foglalkozik - szó szerint azt jelenti, hogy a rejtőzködő állatok tana. Ennek megfelelően ezeket a "rejtőzködő állatokat" kriptideknek nevezzük.

Kriptidekből pedig kicsiny bolygónkon sose volt hiány. Mai napig "létező" lény a már említett Loch Ness-i szörny, a jeti és annak észak-amerikai rokona, a bigfoot, de ide tartozik a Közép- és Dél-Amerikában "honos" Chupacabra, amely azon túl, hogy kecskék vérét szívja, állítólag egy UFO és egy hüllő keverékeként képzelhető el. S míg ezen lények létezését továbbra sem bizonyították tudományos igényességgel, vannak manapság már elfogadott kriptidek.

Ilyen például a kacsacsőrű emlős, amellyel kapcsolatban jogosan mondhatjuk azt, hogy teljesen más kategória, mint az előbb felsorolt mesebeli lények bármelyike. Ez tény, de gondoljunk bele abba, hogy mit csináltunk volna, mikor a faj felfedezői arról tesznek jelentést, hogy találtak egy aranyos szőrmókot, aminek uszonyok vannak a lába helyén, a fejére pedig valaki egy csőrt hegesztett? Valószínűleg kinevettük volna a történetet.

Ugyanígy kriptidnek számított valamikor a kevésbé ismert okapi, ami leginkább egy zebra és egy szamár keverékeként írható le. S míg a kacsacsőrű emlős meseszerűségét az okozta, hogy Ausztráliában található, vagyis eléggé távol volt az európai tudományos élettől, az okapi afrikai. Ő annak köszönhette, hogy csak 1901-ben ismerték el hivatalosan a létezését, hogy rettentően csendes és remete életet él.

Végül, de nem utolsó sorban ott van az óriáskalmár, amelyről még 2000-ben is elutasítóan nyilatkoztak a tudományos világ képviselői. Ennek köszönhetően valószínűleg a valósággá vált kriptidek közül ő az, akiről a legtöbben még mindig azt hiszik, hogy csupán középkori hajósok rémálmainak szüleménye. Létezését mi sem bizonyítja jobban, mint ez a 2 km mélységben felvett
/www.hir24.hu/